A háborús logika mindent megfordított

5 mins read

Olyan bonyolult és összetett válságban van a világ, amelyhez hasonlót a II. világháború óta nem látott, emiatt az ENSZ annak a fontossági sorrendnek a szem előtt tartásával, amely alapján eddig dolgozott, nem fogja tudni megváltoztatni a világ dolgainak alakulását, tehát e sorrend komoly átgondolására van szükség – jelentette ki az ENSZ Közgyűlésének magyar elnöke a közmédiának adott interjúban.

A világ vezetői vízválasztónak látják a jelen időszakot – számolt tapasztalatairól Kőrösi Csaba, aki szeptember 12-én vette át az ENSZ egyik vezető testületének irányítását. Ennek az új fejezetnek “nem igazán jók a paraméterei” a benne lévő válságok súlyossága, összetettsége, következményei, a problémákra adott nemzeti válaszok miatt, beleértve ebbe a háborúkat és a nukleáris fegyverekkel való fenyegetést is – mondta, és hozzátette: egy új “létezési közeg” alakult ki a világ országai számára, ezért meg kell találni a közös válaszokat, legalább a legsúlyosabb kérdésekre.

Olvass tovább

Aranyhajú hármasok címmel új kötet

2 mins read

Aranyhajú hármasok címmel jelent meg kötet, amelyből színházi előadás is készül. Toót-Holló Tamás műve ősi magyar naphéroszainkról, az aranyhajú gyermekekről szól – hangzott el a budapesti Nemzeti Színházban szerdán tartott könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón.

Toót-Holló Tamás író, szerkesztő a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent könyv mellett felhívta a figyelmet a hozzá kapcsolódó internetes tudástárra, az aranyhajuharmasok.hu weboldalra, valamint a darabhoz készült zeneműre, egy crossover folkoperára is, amelynek szerzője Bársony Bálint szaxofonművész és Elek Norbert zongoraművész, a Magyar Rhapsody Projekt két frontembere.

Olvass tovább

Amikor angyalok lapdáznak a verssel

4 mins read

„Kell-e a költészet? Értelmetlennek tűnik a kérdés. Olyan, mintha azt kérdeznénk, kell-e az erdő madárfütty nélkül. Kell-e a patak csobogás nélkül?” – tűnődik Zalán Tibor költő A költészetről című írásában. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, „Rohadt egy hely ez az / alvilág mondja az író és / odavet neki néhány évet / s néhány elhamvadt kéziratot” – írja Az író A papír című versében, amely legújabb könyvében, A lovak reggelije című verseskötetben jelent meg nemrég. Maguk az elhamvadt évek hogyan bukkannak föl mégis?

– Azt hiszem, az elhamvadt évek tudják csak értelmezni az ember számára a létét, létét a világban és önmaga keretei között. Sokféleképpen határozták már meg az emlék létezését, fontosságát, alakító vagy pusztító hatását az emberi tudatra. Számomra az emlék az élhető valóság, a jelent nem létezőnek kell tételeznem, míg a jövő átmenet nélküliség a múltba. Az emberi lét ennek megfelelően csak valami különös közvetítő két létező között, melyen mindkettő akadálytalanul hatol át, de amelyek egymásba hatolásukkal szavatolják az emberi jelen látszatlétezését.

Olvass tovább

Az európai demokrácia védvonala – délebbre…

3 mins read

A magyar kormányfő, az osztrák kancellár és a szerb elnök szerint szükséges volna délebbre, lehetőleg a szerb – észak-macedón határra tolni Európa migrációs védvonalát – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Bakondi György azt követően nyilatkozott erről, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár és Aleksandar Vucic szerb elnök migrációs kérdésekről folytatott megbeszélést hétfőn Budapesten.

Olvass tovább

Globalista mélyállam vs Oroszország

3 mins read

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Ügyvéd úr, egy szórakoztatóipari színész, aki az államában élő orosz etnikummal szembeni magatartásával háborúba sodorta a térséget, ma a két állam közötti háborút világháborúvá akarja eszkalálni. Miért félő, hogy ez az infantilis kísérlet még sikerülhet is?

– Nem lesz Világháború és Ukrajna sem lesz NATO-tag. Ukrajna azért nem lesz NATO tag, mert a felvételéhez a jelenlegi NATO tagországok egyhangú hozzájárulására lenne szükség, de ilyen döntés nem fog megszületni. Egyébként sincs Ukrajnának szüksége a NATO-tagságra ahhoz, hogy minden lehetséges támogatást (pénz, fegyver, diplomáciai segítség, irreguláris sereg, stb.) megkapjon a globalista birodalomtól az Oroszország elleni totális háborúhoz. Zelenszkijnek ugyan semmi sem drága, és bármit megtesz a globalista birodalom igényeinek a kielégítésére. Világháborút azonban sem a globalista birodalom, sem Oroszország nem akar, mert mindketten tudják, hogy világháborút a XXI. században már nem lehet megnyerni.

Olvass tovább

A Monarchia pénzügyi zsenije: Lónyay Menyhért

6 mins read

Az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere volt két éven át, majd rögtön utána szintén két évig a Magyar Királyság miniszterelnöke. Hosszú évekig, 1884-ben bekövetkezett haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szolgált. E kiváló férfiú a kétszáz éve Beregben született Lónyay Menyhért volt. Őt idézték fel tudományos konferencián a Parlament  Delegációs Termében szerdán. 

A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár és az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága Pénzügyminiszterek a dualizmus korában címmel, Lónyay Menyhért gróf, magyar királyi és közös pénzügyminiszter, magyar királyi miniszterelnök születése 200. évfordulójának tiszteletére konferenciát rendezett. A rendezvény fővédnöke: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke pedig Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes. A konferenciát Tállai András parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes nyitotta meg. Az eseményen ismert történészek tartottak előadást.

Olvass tovább

Európának képzelte magát a szélőséges bajor kormányfő

3 mins read

Az olaszországi parlamenti választás eredménye nem jó Európának – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hétfőn Münchenben. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Ügyvéd úr, egy szélsőséges bajor politikus bejelentette, hogy egy demokratikus választás eredménye nem jó Európának. Azaz kifejezte, hogy a demokrácia nem jó a kontinensnek, ő maga a demokrácia ellensége. Ennek ellenére bajor kormányfő maradhat, sőt egy kereszténydemokrata szervezet elnöki székéből sem penderítik ki. Eugéne Jonesco, az abszurd dráma nagysága mennyire szégyellné el magát?

– A német keresztény pártokkal (CSU, CDU) az a legnagyobb baj, hogy már senki sem tudja megmondani, hogy ezek a pártok mitől keresztények, vagy mitől demokraták, vagy mitől szociálisak, de még azt sem, hogy mitől németek. Ugyanis minden megnyilvánulásuk a liberális globalista birodalmi politikát támogatja.

Olvass tovább

Őszi Aracs – történelmi titkok feltárásra várva

3 mins read

„Az üzletekből felvásárolták a villanymelegítőket, akik megtehetik, kandallókat építtetnek, a gáztüzelésű kazánokat vegyes vagy fatüzelésűre cserélik” – adja hírül az Aracs folyóirat őszi száma. Bata János főszerkesztőt, Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, lapjában Kárpátaljáról írja Hascák Mária: „Senki sem kíváncsi a politikára, mindenki azt várja, hogy a téli fagyok majd véget vessenek ennek az embert próbáló forró nyárban is rideg időszaknak.” Miért fontos, hogy az atlanti fegyveripart kiszolgáló háború elszenvedői a köznapi, emberi valóságukban is láthatóvá váljanak a nyilvánosságban?

– Mert igazán az ő életük a fontos. Azoké, akikre a mindenkori hatalmasságok legföljebb csak számadatként tekintenek. Ők azok, akik leginkább megszenvedik a háborút, a kiszolgáltatottak, azok, akiknek az élete soha nem is számított, pedig ők is valakinek a szülei, a gyermekei, a testvérei, a szerettei vagy éppen az ellenségei. Emberek. Ők azok, akiket a jobbnál jobb sajtófotók érdekében mutogatni lehet, gyakran fölcserélve őket a háborúzó felek oldalain, mert az sem számít!

Olvass tovább

Apajegyek – a jeges barlangtól a mélyzöld áradatig

3 mins read

„… embriódnak farka nő, és ha a fejlődés/ programot téveszt, egy egész élet sem lesz /elég, szégyenét lenyisszantani rólad” – írja „génmemória” című versében Kürti László Balassi-kardos költő. Költeményei az idei könyvhétre a Kalligram Kiadó gondozásában, „Apajegyek” címmel jelentek meg. A poétát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, „eszméit lassan élte fel,/ zsírját a téli mackó./ de csonttá fogyva nevetett/ a végső hidegekre” – olvashatjuk téli medve című alkotásában. Egy költőnek mikor és miért kell jeges barlangba vonulnia, hogy eszméljen?

– Nem vagyok benne biztos, hogy kifejezetten csak a költőnek kell elvonulnia, pláne nem, hogy ezt valami kiváltságos önsanyargatásból lenne kényszerült, inkább, mint magánember borzonghat, juthat korszakok végére, új partok kezdetére. Eszmélhet bárki, mikor a csömör vagy az elmebaj hatalmasodik benne éppen. Akiben megvan még a kapcsolat az égiekkel, de az anyagi világot is képes tisztelni, annak működnek a reflexei a „kisütésre”, hátrébblépésre egyaránt. A régiek böjtöt tartottak, esőtáncot jártak, csitították a démonjaikat, ha már kiűzni nem lehetett őket, szóval volt egy zsigerből működő szellemi és fizikai irányítottság, tisztulás és önfegyelmezés. Most pedig a világot fölégető aszályok után vagyunk, és épp ugyan leszakadt az ég, de visz magával mindent a kora őszi áradatban. Valójában a belső tapasztalat, a „jeges barlangba vonulás” segíthet tisztulni, legalább „homlokodtól fölfelé”, ahogyan Szabó Lőrinc mondaná.

Olvass tovább

Ars sacra – fényvillanás az isteni szeretetközösségbe

3 mins read

Óriási szükség van arra, hogy vészterhes világunkban létünk szakrális dimenzióját, keresztény kultúránk, művészetünk szakrális értékeit jobban megismerjük, lehetőségeink szerint felmutassuk: nyilvánosan is megvalljuk. Bibliai parafrázissal szólva: célunk, hogy a háztetőkről is hirdessük – vallja Cs. Varga István irodalomtörténész. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– 1994-ben jelent meg az Ars sacra fogalmát magyarul megnevező/honosító Szent művészet című könyv, melynek Ön szerkesztője és társszerzője. A múlt évezred utolsó esztendejében, 2000-ben a Szent művészet II. című könyv látott napvilágot, amelynek már egyedül Ön a szerzője. Mit jelent ez a jelzős és jelzett szókapcsolat? Mit jelent az ars és mitől lesz sacra?

– A XVI. Ars Sacra Fesztivál – 2022. szeptember 17-25-e közt zajló – rendezvényeinek jelentőségét hangsúlyozva Dragonits Mártának, az Ars Sacra Alapítvány elnökének a Gondolában megosztott gondolatait folytatom, a magam kutatási, ars sacra/szent művészet, literatura sacra, lyrica sacra területéről vett példákkal…

Olvass tovább

Csaba királyfi bronzban

3 mins read

Ünnepélyes keretek között avatták fel Győrben a Székely himnusz-emlékművet a győri Simor János püspök téren. Az apropót az adta, hogy 2021-ben volt a mű keletkezésének centenáriuma, az idén bekerült a Magyar Értéktárba, kiemelt nemzeti érték lett, és ez a nap a zeneszerző halálának századik évfordulója. A szobrot Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a présház főszerkesztője.

– Mester, Csaba királyfi mítoszi alak. Miért fontos egy nemzetnek, hogy mítoszi hősei bronzban emelkedjenek a nemzet fiai elé, fölé?

– Minden népnek megvannak a maga mitikus hősei, az angoloknál Arthur király és lovagjai, a németeknél Siegfried és Nibelung mondakör hősei, és még hosszan sorolhatnám. Botorság lenne ezt az évszázadokon keresztül megőrzött, lejegyzett vagy szájról szájra szálló hagyományt nem továbbadni a következő nemzedékeknek. A magyarság mitológiáját Ipolyi Arnold foglalta össze, de Benedek Elek és Komjáthy István írásai a nagyközönséghez és az ifjúsághoz is eljuttatták. Ha egy nyári éjszakán felnézünk az égre, meg tudjuk mutatni gyerekeinknek, unokáinknak a csillagképeket, a Hadak Útját, ahol Csaba királyfi, ha szükség van rá, harcosai élén megjelenik, végiglovagol, hogy segítséget nyújtson népének.

Olvass tovább

A besúgás – jellegzetes rendszerbűn

3 mins read

A kötet dedikálására a Nemzetközi  Könyvfesztivál ad hetőséget. Október 2-án 16,00-17,00 között a Millenáris (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20.), K6 stand (Magyar Napló Kiadó).

Megjelent Dr. Marossy Endre hadtörténész Pesterzsébet 1956-os történetével, kiváltképp a jutadombi harcokkal foglalkozó sorozatának ötödik kötete: Váradi Gyula vezérőrnagy és társai hadbírósági peréről. (Magyar Napló, 188 oldal, benne 23 kép.) Váradi – az előző kötetek több szereplőjéhez hasonlóan több szálon kötődött Pesterzsébethez – 1956-ban a Magyar Néphadseregnek a honvédelmi miniszter után legmagasabb beosztású tábornoka volt, a páncélos és gépesített csapatok parancsnoka. Nem volt forradalmár, nem állt a forradalom és szabadságharc mellé. A kapott parancsokat teljesítette, ugyanakkor nem értett egyet a szovjet segítségnyújtással, még kevésbé az intervencióval. November 4-én a HM-ben tartózkodott, a telefonon jelentkező parancsnokoknak kivétel nélkül a fegyverletételt javasolta (beosztása szerint önálló parancsadási joga nem volt). A kötet szerzőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Tanár úr, Váradi a Tiszti nyilatkozatot nem írta alá, hadbírósági eljárás indult ellene. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának külön tanácsa dr. Ledényi Ferenc hadbíró ezredes elnökletével hét évi börtönre és lefokozásra ítélte. Letöltött három évet és 18 napot. Mi volt a tényleges bűne?

– Váradi vezérőrnagy katonai pályafutásának meghatározó eleme volt a kifogástalan szolgálat, a parancs teljesítése. Október 28-áig nem is találtak rajta fogást a vizsgálók, az ügyészek, a hadbírák, a HM kádárista illetve szovjetbarát tisztjei.

Olvass tovább

A föld mélye korlátlan energiaforrás

3 mins read

A zöld jelzővel fémjelzett szavak még messze nem jelentenek ökológiailag kifogástalan és fenntartható fogalmakat. A fenntartható termékekért, a környezetbaráti életvitelért és a zöld innovációkért folytatott harcot a zöld politikusok gyakran dogmatikus állításokkal vívják. A „ökohazugságok“ többnyire azt a benyomást igyekszenek bennünk kelteni, hogy léteznek egyszerű válaszok a bonyolult és nyitott kérdésekre. Aligha van még egy téma, amelyben az ellentétes vélemények olyan heves érzelmekkel ütköznének, mint a kímaváltozás. Valóban fenntartható az e-mobilitás? Mégis zöld az atomenergia? Milyen szerepet játszik a világ túlnépesedése a klímafelmelegedésében és a globalizáció a Föld energiaforrásainak kimerítésében? Alternatíva nélküli-e a megújuló energiaforrás a nap- és szélenergia? Prof. Dr.-Ing. Anisits Ferencet kérdezzük a geotermikus energia hazai perspektíváiról.

– A fosszilisból a megújuló energiahordozókba történő átállásban Németország nyomában járunk, amely a nap- és szélenergia hasznosítását favorizálja. Helyes-e számunkra a német nemzeti stratégia szimpla másolása?

– Konfucius bölcs mondását tartom megszívlelendőnek: a gondolkodás a legnemesebb, az utánzás a legostobább, a tapasztalatszerzés a legkeservesebb.

Olvass tovább

Szakrális fővárosunk kincsei felragyognak

2 mins read

„A meglévő kulturális értékek és a lakosság kapcsolata élő-e, mi hiányzik ehhez?” – ezt a kérdést is vizsgálja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című most megjelent, Prokopp Mária professor emerita által szerkesztett kötet. A városháza által kiadott mű technikai szerkesztője dr. Legeza László mérnök. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, mit tehet hozzá hazánk első fővárosának jövőjéhez az, hogy több mint félszáz értelmiségit felsorakoztató csapat alkotott könyvet az európai rangú szakrális központról?

– Esztergom valóban hazánk első fővárosa volt, de világi fővárosként csak egy ideig. Egyházi szempontból azonban máig is fővárosunk, és bár a török időkben az esztergomi érsek sokáig, ideiglenesen a Felvidékre kényszerült áthelyezni székhelyét, ennek ellenére folytonosnak kell tekinteni Esztergom egyházi központját a több mint ezeréves keresztény Magyarországon.

Olvass tovább

Nem, nem, soha!

10 mins read

Október 6. Osztrák gyilkosokra és rablókra emlékezünk.

Soha ne halványuljon el bennünk, hogy történelmünk legkártékonyabb nációjának, a
Habsburg-osztrákoknak rémtetteiről, hírhedt gyilkosairól, börtöneiről, területrablásáról
elfeledkezzünk! Közülük csak egy volt „bresciai hiéna”, Haynau (I.Vilmos zabigyereke), akit
Ferenc Jóskabá nevezett ki teljhatalmú főparancsnoknak, hogy a szabadkőművesek által
megírt forgatókönyv szerint a szabadságharcunkat vérbe fojtsa.

Olvass tovább

Kardpenge fénye villant a muravidéki magyar költészetre

3 mins read

Az irodalom összeköt nemzetrészeket. Az idén a Lendván élő Bence Lajos költő vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A poétát kérdezte a Gondola.

– Mester, a Balassi-kard pengéje miért volt fontos ahhoz, hogy fény villanjon a muravidéki magyar értékekre?

– A szlovéniainak , illetve muravidékinek mondott magyar irodalom ügye az elmúlt fél évszázad alatt a kezdeti nagy fellángolás óta – éppen idén van  az első máig meghatározó jelentőségű Tavaszvárás megjelenésének 50. évfordulója – sok mindenben  változott.  Az intézményesítés folyamata azonban a 90-es évektől  nem érte el a tervezett, a kis írócsoport által ma is „istent-kísértő” nagy vállalkozás kitűzött céljait. Tény az, hogy a 10 fős alkotógárda egyetlen tagja sem vállalta fel az irodalomszervezéssel és az intézményesítéssel kapcsolatos gyakran politikailag sem támogatott, a bürokráciai által is gáncsolt , a könyvkiadáson túli erőbefektetést igénylő tevékenységet. (A kívülről jövő anyaországi és a vajdasági támogatás pedig e téren  igencsak csekély volt.) Hogy a szlovén irodalmi körökkel való kapcsolatok is –érthetetlen, de éppen az idegen kultúrára és a más-nyelvűségre való hivatkozással –a szlovén Írószövetségbe való  tagságunk elutasításával a „kirekesztést” eredményezte.

Olvass tovább

Az akarat újra építi a falakat

2 mins read

„Esztergom Magyarország szakrális fővárosa volt 1000 éven át, és reméljük, újra az lesz” – írja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című, Dr. Prokopp Mária professor emerita által szerkesztett könyvben Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész–belsőépítész, vezető tervező. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Építész úr, az Esztergom-Kovácsi Bazilika romjának megmentése miért fontos nem „csak” hazánknak, hanem a teljes Európának: a Gibraltár-Szentpétervár, Athén-Reykjavík közötti térségnek?

– Talán a korom miatt, de én még a nemzetállamok „egységes” keresztény Európájában gondolkodom. Európa csaknem közepén helyezkedik el Magyarország, annak Trianonig centrális helyén Esztergom – az ország első fővárosa, több mint 250 évig. A Szent István-kori kéttornyos, háromhajós Kovácsi Bazilika volt az esztergomi első állami pénzverde pénzverőinek feltételezett plébániatemploma.

Olvass tovább

Elena Lavinia Dumitru, a magyar nyelv szerelmese

2 mins read

A román irodalom is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba: az idén Elena Lavinia Dumitru vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A Rómában élő művészt kérdezte a Gondola. 

– Művésznő, az európai irodalmi kincsek kölcsönös felfedezése hogyan mélyítheti el az európai népek barátságát? 

– Az irodalom lényeges érték, amely a szépség jegyében egyesíti az embereket, a népeket. Ugyanakkor, az irodalom az az eszköz, amelyen keresztül a kölcsönös megismerés megtörténik. Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, egy olyan szöveget kíséreltem létrehozni románul, ami formailag, lírikus természetességéhez hűen, megőrzi versszerű lüktetését, azt a ritmust, ami jellemző az eredeti alkotásra. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordításgyűjteményt, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsó sorban verseinek sajátos hangulatát.

Olvass tovább

Hetvenesek Társasága – hét évtized közös hazában

5 mins read

1998-ban elindult egy sorozat a Polisz, majd az ezredfordulótól már, folytatólagosan, a Napút folyóiratban, amelyben az adott évben hetvenedik életévüket betöltő ismert személyiségek vallanak életükről, pályafutásukról. Az idén, immár bővített könyvformátumban, az 1952-ben születettek kerültek a válogatásba. Szondi Bence kiadóvezetőt, valamint Bognár Antalt, a kötet szerkesztőjét, a sorozat ötletgazdáját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Az eltelt 24 évben mennyire igazolódott, hogy a hetvenéves kornál kell meghúzni azt a határt, amely alkalmas arra, hogy kellő őszinteséggel és bölcsességgel valljanak még nem teljesen lezárt életpályájukról az alanyok?

 Sz. B.: ‒ Bár magam még messze vagyok ettől a kortól, a sorozat 1997-es induláskor még a szakmában sem voltam, az eddigi több mint 2000 vallomás alapján úgy látom, a hetvenedik életév az a kor, amikor érdemes és van mire visszatekinteni. Már megvan az (el)ismertség és a tapasztalat, megvan a mesélőkedv, de a legtöbb pályafutás még ugyancsak aktív. A hetvenéves kor kiválasztása nem véletlen, megvan a maga története, de ezt halljuk a legilletékesebbtől, a sorozat ötletgazdájától.

 B. A.: ‒ Nagyjából ez az az életkor, amit Arany János szavával emberöltőnek szokás nevezni. Ha kivételesen előbb nem volt meg, mint ahogy gyorsan elégőknek adódik kényszerűen, ekkorra általában elkészülhet valamiféle a leltár, az ember már nemigen kezdhet új fejezetet, de pályája választásáról és megfutásáról számot szeretne adni, ha van kinek. A hetven év bizonyos posztokon, némelyik országban kötelező nyugdíjkorhatár is. Akinek megadatik, hogy megérje, azoknak főleg az intenzív fizikai aktivitás mezsgyéje ez, innentől a kortalanság és a bölcsesség rálátása jön, mondjuk, a kiválasztottaknak, miközben persze elvétve akadnak örökifjak. Ha jól tudom, a nagy világkorszakok számításának is alapegysége a hetven év.

Olvass tovább

1 2 3 … 8