Alapításának századik és újjáalakulásának harmincadik évfordulóját
ünnepelte az elszármazott és az otthon élő jászságiakat összekapcsoló Jászok Egyesülete Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A Jászok Egyesületének elnökét, Dobos Lászlót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál , a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, miközben a Trianon csapásai alatt megrogyott ország igyekezett talpra állni, a Budapesten élő jászok 1921-ben elhatározták, hogy létrehoznak egy olyan szervezetet, amely gyámolítja a fővárosba került jász fiatalokat. Ez a szervezet miért volt fontos magának a fővárosnak is a művelődési színek gyarapítása révén?

– Abban az időben mindennaposak voltak az utcai véres verekedések, a főváros csatatérré vált. Az öreg jászok mérsékelték a pezsgő vérű jász ifjúságot, intették őket a becsületre, az utcai randalírozásoktól való távolságtartásra. Ösztökélték őket a tanulásra, a szülőföldhöz való kötődés közösségi megélésére. Polgárokká akarták őket nevelni, személyes példamutatással. Céljuk volt megtartani őket jásznak, itt, a fővárosban is.

Kép: Jász huszár – Nagy Tamás, Jászberény

Olvass tovább

Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Igazgató úr, az avar kori írott emlékek száma nagy ütemben gyarapszik, ma már jóval negyven felett van, így tudományosan is megbízható következtetés vonható le belőlük. Egy korábbi kiállításon az egymás mellé tett hun, avar és magyar íj egyértelműen jelezte a hun-avar-magyar folytonosságot. Miért kell a klasszika-filológiai megerősítés is?

– A két bizonyítási eljárás különböző síkon mozog. Ahogy jogos elvárása a régész-történész szakmának, hogy nyelvészeti érvekből ne vonjunk le történeti következtetést (ahogy a XIX. századi tudomány tette), a nyelvészet számára sem elégséges alátámasztás egy régészeti érv.

Olvass tovább

Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.    

(1250. november 11.)

Krisztusban szentséges atyának, I[nce] úrnak, Isten kegyelméből a római szentegyház főpapjának, B[éla], ugyanazon kegyelemből Magyarország királya mindenben köteles és alázatos tiszteletet.
Minthogy Magyarországot a tatárok pestise nagyobb részében pusztasággá változtatta és mint a juhaklot a kerítés, úgy veszik körül a hitetlen népek, mármint a rutének, brodnikok, keletről, a bolgár és bosnyák eretnekek délről, akik ellen jelenleg is harcolunk seregünkkel, egyedül nyugatról és északról a németektől, mint azonos hitet vallóktól kellene országunknak a segítség némi gyümölcsét vennie, de innen is nem gyümölcsöt, hanem a villongás töviseit kell éreznünk, mikor az ország javait váratlan rablótámadásokkal ragadozzák el.

Olvass tovább

Kozma Gábor egyetemi rektor és Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök – delmagyar.hu

Lezárult az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nagyszabású, határokon átívelő projektje, melyet a Magyar Cserkészszövetséggel konzorciumi partnerségben valósított meg az elmúlt három esztendőben. A zárókonferenciának a szegedi Gál Ferenc Egyetem adott otthont szerdán.

A „Lépj át a határaidon!” elnevezésű projekt zárórendezvényén részt vett Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Kifejtette, a terv átfogó célja a Kárpát-medencében élő magyarság, a határon innen és túlra szakadt nemzettársaink közötti kulturális- és hagyományőrző kapcsolatok erősítése. Szakmai hálózatok kiépítésével, jó gyakorlatok megosztásával elősegíteni, katalizálni a nemzeti összetartozás, a közös identitásérzet megélését.

Olvass tovább

A kollektív jogok megtagadása mutatja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek integrálása a többségi társadalomba valójában asszimilációs törekvéseket takar.  A nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását nevezték az Európa Tanács magyar elnöksége legfontosabb feladatának A nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek szerepe az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában című tanácskozáson. Kalmár Ferenc, Magyarország Szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos közölte: az ET miniszteri bizottságának soros elnökségének idejére a kormány által meghatározott öt fontos feladatok közül az első a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Miniszteri biztos úr, száz éve a magyar nemzet hét országban él, és nagy tapasztalat gyűlt össze a nemzeti kisebbségek témakörében. E tapasztalatok fényében látjuk, hogy még a kisebbségek között is háttérbe került a nemzeti kisebbségek kérdése, annak ellenére, hogy a kontinensen 50 millió embert érint. Ennek okát sokan sejtjük, kimondani azonban nem merjük. Hogyan lehetne mégis körvonalazni?

–Az ET elnökségünk fél éve alatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében az említett első prioritásunk keretén belül négy konferenciát szervezünk.

Olvass tovább

Dr. Prokopp Mária művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritája átvette a Széchenyi-díjat az Országház kupolacsarnokában 2021. augusztus 20-án. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor asszony, egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik – ezt a Legnagyobb Magyartól tudjuk. A Róla elnevezett díj hogyan erősítette meg Önt ebben?

– A félévszázados egyetemi oktatómunkám az ELTE Művészettörténeti tanszékén és az ERASMUS révén az EU-államok egyetemein tartott előadásaim, valamint párhuzamosan az ország egész területén végzett ismeretterjesztő előadásaim során szerzett tapasztalataim mélyen igazolták  a Legnagyobb magyar, Széchenyi István kijelentését!

Olvass tovább

A katekizmus szerint a keresztény embernek „tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel” kell a homoszexuális hajlammal élő ember felé fordulnia – rögzíti Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Zoltán atya, újabban a pedofíliát is el akarja fogadtatni a társadalommal az LMBTQ-extremitás, pontosabban a mögöttük bújó titkos agytröszt. Csakhogy a pedofil bűnözők gyerekeket tesznek tönkre. Itt kemény ütközést kell vállalni, hogyan egyeztessük össze ezt a kereszténység tartsd oda a másik orcádat is elvével?

– Az evangéliumban azért az is szerepel, hogy a kicsinyek megbotránkoztatása (Lk 17, 2) milyen súlyos bűnnek számít Isten szemében. A Bibliában a szegények, kicsinyek, gyermekek mint Isten különleges védelmét élvező személyek szerepelnek, akik iránt fokozott felelőséggel kell vállalnunk.

Olvass tovább

Limerik a 18 évesnek – nyolcvanra

Szépséged sokkol virágszálam,
ütésed nagyobb, mint az áram!
Gyönyörrel keverve
vagyunk mi leverve,
foglyok az ékes kalitkádban!

Kismaros, 2021. augusztus 18.
Szakolczay Lajos

Az ars sacra segítségével átélhetjük azt a csodát, hogy az idő akár meg is állítható. Mert az nemcsak percekből, órákból és évekből áll, hanem szeretetből és odafigyelésből és törődésből. Főképpen szeretetből – mondta az Evangélium 21 című kortárs képzőművészeti tárlat megnyitóján a debreceni MODEM-ben Fabiny Tamás evangélikus püspök. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Püspök úr, a tér akadályokat és korlátokat is állít, hiszen bele lehet ütközni a falakba, meg lehet botlani a lépcsőben. A szakrális térben azonban végtelen szélességűvé nyílik számunkra a világ. A XXI. század emberének miért kell ezt az élményt tudatosan meghódítania?

– A szó szoros értelmében Ádámnál és Évánál kezdem. Ők a bűneset miatt – Mózes 1. könyve szerint – a Paradicsomból kiűzettek, bezárult mögöttük egy ajtó. Engedetlenségükkel önmaguk köré építették azt a falat, amelybe attól kezdve szüntelenül beleütköztek. („A  lehetetlenség konok falán / Zúzod véresre koponyád”– írja Kegyelem című versében Reményik Sándor.)

Olvass tovább

Összefoglalót közölt a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az Aracs nyári, június 4-ei dátummal megjelent száma A magyar alapítású Balassi Bálint-emlékkard nemzetközi irodalmi díj helye a világban címmel az irodalmi elismerésről.

Hazánk egy magyar alapítású, 25 éves múltú, mind az öt kontinensre eljutott nemzetközi irodalmi díjjal gazdagodott. Az 1997-ben alapított Balassi Bálint-emlékkard 47 irodalmárhoz – 27 magyar költőhöz és 20 külföldi műfordítóhoz – került el eddig. Tokiótól Santa Barbaráig, Jyväskylätől – Kinshasa-Kongón, Sao Paulón át – Melbourne-ig a földkerekség távoli pontjain jelen van a Bonyhádon kovácsolt végvári szablya.

A nemzetközi irodalmi díjak lajstromát áttekintve a Balassi-kard előkelő helyet foglal el. Olvass tovább

A Magyar Arany Érdemkeresztet adta át a napokban Széles Tamás Los Angeles-i főkonzul az Amerikában született magyar természettudósnak és műfordítónak, Czipott Péternek. A kitüntetettet kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, miért nagy szellemi kincs nekünk az, hogy Ön mellett még számos, magyarról angolra fordító irodalmár tette vagy teszi a tengerentúlon is olvashatóvá íróink, költőink alkotásait, köztük Tim Wilkinson, aki az ősszel elhunyt, Lengyel Péter, aki a Balassi-kardos John Ridland – Isten nyugosztalja – egyik legkedveltebb tanítványa volt, Thomas Cooper, a Károli Református Egyetem tanára, Ottilie Mulzet és a többiek?

– Mindenekelőtt hadd mondjam, hogy a fenti lista csak egy icipici válogatás az aránylag sok kitűnő magyarból angolra dolgozó műfordítók seregéből; gondolkodás nélkül tudok még egy tucatnál többet hozzátenni, mind tisztelt kollégám. A magyar nyelv nem világnyelv – mintegy 15 millió ember beszéli –, de a magyar, vagy ha úgy tetszik, magyar nyelvű irodalom világraszóló.

Olvass tovább